A közlekedés megújításának lehetőségei

A felhasználói igények vizsgálata a szociális körülmények figyelembe vételével

A zöldterületek feltárásának módjai

Az 1868-ban átadott üszögi vasúti vonal végérvényesen szeli ketté Pécset nem csak fizikailag, hanem a mentális térképeken is. Pécs városfejlődésének meghatározó szervező erejévé vállt az idők folyamán a vasút nyomvonala. Ez összefüggésben áll azzal az adottsággal is, hogy a  pécsi síkság, az itt áthaladó Pécsi-vizzel ingoványos, lápos terület volt. Ennek az építkezésre kevéssé alkalmas területnek a lehető legészakibb, még stabil, részén került kitűzésra a vasúti alépítményt. Ezért a város kezdetben nyugat felé a Budai külváros irányába, kelet felé pedig a Szigeti külváros irányába terjeszkedett. Az Ispitaalja is kiépült a belváros és a pályaudvar között. A sinek mellett északra és délre kialakuló ipari sáv markásan különbözik a Mecsek szoknyáját belakó polgári léttől. 

A Budai külváros és a  A Balokány tó helyén lévő egykori agyaggödrökben és a kialakuló  vasúti töltés miatti zugában állandosul a pangás. A terület rendszeresen leromlik és időröl-időre kipucolásra szorul.

Balokány három fő zóna közé ékelődik be:

• A Budai külváros és a Kisbalokány szociálisan veszélyeztetett területe északról és délről

• A EKF kultúrális fejlesztásei a kelet nyugat tengelyen

• A Siklósi külváros és a Tüskésrét jövőben fejlesztendő területi délnyugat felől

Pécsen súlyos társadalmi konfliktusok által érintett területek találhatók, amelyeket a KSH a szegregációs mutató alapján szegregátumnak vagy szegregációval veszélyeztetett területnek határozott meg. 

Ezek közül a Basamalom úti és a budaivárosi a Balokány liget szomszédságában találhatóak. Ezek zárványként ékelődnek a városszövetbe és jelenleg negatív visszacsatolásban vannak a Balokány fürdő területével. Az EKF keretében megvalósult fejlesztések Pécs polgári lakosságának nyújtanak szolgáltatásokat és így nem segítik a veszélyeztetett területen élők integrációját. Azonban egyéb szolgáltatások híjján (alsó fokú oktatás, infrastruktúrális fejlesztések) a dzsentrifikáció sem indult meg. 

A vasúttól délre lévő terület feltárásával egy zöldfolyosó jön létre a belváros és a Balokány erdő között. Ez lehetőséget teremt olyan fejlesztésekre, amelyek az aktív, zöldhöz kapcsolódó rekreációt célozzák. 

A környezettudatos szemlélet jegyében a Balokány erdő területe a vízvisszatartásban kulcsszerepet játszhat. Lehetséges a Pécsi-víz időszakos duzzasztása és nagyobb vízfelületek létrehozása, melyek a Balokány tó rendezettségével párba állítva, természetes és változatos élőhelyet biztosíthatnak állat- és növényfajoknak.

A tervezett zöld folyosó első láncszeme a jelenlegi Balokány ligeti tó körüli rendezett park. A következő elem a fürdő területén létesítendő permakultúrális kert és ideiglenes vízmedence, ami átvezet a beavatkozástól, beépítéstől mentes Balokány erdő területére.